Vannak változások az életben, amik lehetnek jók, rosszak, vagy annyira rosszak, hogy felülírnak és átértékeltetnek mindent. Aztán ezeken is túl leszünk, és megtanulunk együtt élni velük. És akkor elkezd hiányozni az a sok dolog, ami régen a mindennapjaink része volt: a nyugodt reggeli kávézások, a csendes mélázások a teraszon, és igen, a (sokszor közös) ételfotózások, főzések, kóstolások, és nekem személy szerint a blog vezetése is.
Hogy mi történt velünk, arról nem szeretnék írni, a lényeg, hogy mostanra talán megtanultunk élni az új életünkben. Azt nem mondom, hogy jó ez így, de idővel talán elfogadjuk az elfogadhatatlant.
A blog pedig elindul újra, ha minden igaz, bár az aktivitásomat a két örökmozgó fiatalameber idehaza azért jelentősen korlátozni fogja. Szóval talán kicsit döcögősen, de megint lesznek receptek, és hamarosan a fotózás is megoldódik (az történt ugyanis, hogy időközben az állandó fényű lámpám barkácslámpának és szobai világításnak használta a férjem- így legnagyobb csodálkozására, kiégett benne az összes izzó), szóval egy kicsit minden olyan lesz, mint régen. Legalább itt, a blogon. :)
Az alábbi recept Hugh Fearnley-Whittingstall Három jó dolog… című szakácskönyvéből származik, bár átesett némi módosításon, a téli paradicsom kínálatra való tekintettel. A könyv egyébként remek, csak ajánlani tudom. Az úriember munkássága számomra egyébként is nagyon meggyőző, szeretem a stílusát, mivel nagyon hasonló elvek vezérelnek engem is a konyhában.
Ebben a könyvében (is) szezonális, főként helyi alapanyagokat használ, amik többnyire, tényleg csak néhány kivételtől eltekintve könnyen beszerezhetőek akár egy közepes vidéki magyar városban is. A receptek könnyen és gyorsan elkészíthetőek, mégis ízesek és izgalmasak, és nem feltétlenül kerülnek vagyonokba a hozzávalók sem. Hát nagyjából így főzök én is mostanság. :)
A lenti recept nálunk legtöbbször sült csirke mellett végzi köretként.
- karfiol aszalt paradicsommal, kaprival
- 2 kis fej karfiol (tisztítva 1,2-1,4 kg)
- 10 dkg fűszeres olajban eltett aszalt paradicsom lecsöpögtetve
- 5 ek kapribogyó, átöblítve
- 3-4 ek fehér balzsamecet (vagy fehérborecet egy teáskanálnyi cukorral elkeverve)
- 3 ek olívaolaj
- 2 marék fenyőmag vagy szeletelt, blansírozott mandula, esetleg vegyesen a kettő
A karfiolt közepes méretű rózsákra szedem (3-5 centis), és lobogó, sós vízbe dobom. Miután a víz ismét felforr, lefedem és 5 percig főzöm. Leszűröm.
Az aszalt paradicsomot finomra, a kaprit durvára vágom. A még meleg karfiolt meglocsolom az ecettel, olajjal, hozzáadom az aszalt paradicsomot, kaprit, összeforgatom.
A fenyőmagot és/vagy mandulát száraz serpenyőben aranyszínűre pirítom, majd a karfiolra szórom.
Langyosan és hidegen is finom.
